OhMyBrush.com

Find what you really need and understand the ingredients: product reviews with detailed text and pretty pictures, focusing on fair and acne prone skin.
Discover the best and newest budget proof Korean skin care and makeup products, learn more about the secret of Asian women! This is a whole new world!
The picturesque country of tulips, windmills and good cheese. Living in the Netherlands as a foreigner, getting to know the Dutch, a different culture and their way of life.
Welcome to the world of Ebay! Once you enter, you can never leave! Best finds, wishlists, tips and more: because we all love inexpensive and good stuff!
Find what you really need and understand the ingredients: product reviews with detailed text and pretty pictures, focusing on fair and acne prone skin.
Discover the best and newest budget proof Korean skin care and makeup products, learn more about the secret of Asian women! This is a whole new world!
The picturesque country of tulips, windmills and good cheese. Living in the Netherlands as a foreigner, getting to know the Dutch, a different culture and their way of life.
Welcome to the world of Ebay! Once you enter, you can never leave! Best finds, wishlists, tips and more: because we all love inexpensive and good stuff!

Monday, August 24, 2015

Hello, London! 2. rész: Látnivalók, Metrós Sztrájk, Majdnem Lekésett Repülő


Az ígért második, s egyben utolsó rész a londoni útról: sok-sok látnivaló és izgalmas kalandok néhány napba sűrítve. Visszajönnék még Angliába? Naná! :)

Hétfőn korán reggel indultunk felfedezni a várost. Előző este megbeszéltük, hogy mi az, amit mindenképp szeretnénk megnézni, hogyan lehet oda eljutni, van-e még valami a környéken, így hamar körvonalozódott az aznapi program. Jelentem: a küldetés sikeres volt! :) 
Egyből belecsaptunk a lecsóba, kipróbáltuk a híres londoni metrót. Pár másodpercperc tanácstalanság után már tudtuk is, hogy mit csinálunk :D Ugyan minden megállónál elvehetjük az ingyenes térképet a metróhoz, de sosem használtam, a kiírás elég is, eltévedni nem lehet. Oyster Card a neve annak a kártyának, amivel érdemes rendelkezni, ha több napra megyünk Londonba. Ezt előre fel kell tölteni, sok más közlekedési eszközre is használható, de arra figyelni kell, hogy a buszon csak egyszer használjuk (check in), leszálláskor már nem kell (mert minden utazás a busszal 1,5 font egységesen).


A Buckingham palotával kezdtük, a mérete bámulatos, a környék pedig nagyon brit. A vele szemben lévő út zászlókkal teli, itt láttam először londoni fekete taxit, ráadásul rengeteget, egyedül az hiányzott az összképből, hogy a királynő megjelenjen mellettünk :) Itt már láthattuk előre, hogy akármikor és akárhova is megyünk Londonban, a nevezetességek turistáktól hemzsegnek, ami sokszor előny, mert térkép sem kell, csak a tömeget kell követni :D Sikerült egy őrségváltást is elkapni: itt az volt a vicces, hogy az őröket rendőröknek kellett védeniük - gondolom a turisták miatt. Érdekes látvány volt :) Ha az ember eljutott a Big Ben-ig, akkor igazából sokat nem is kell gondolkoznia: itt van a parlament, a Westminster Abbey, Westminster Bridge (fotózás szempontjából tökéletes, nem hiába hömpölyög itt a tömeg olyan lassan), a London Eye pedig kihagyhatatlan! Sajnos eleve hosszú a sor a jegypénztárnál, aztán az óriáskeréknél is sokat kell várni, bár az egyik dolgozó szerint aznap "alig voltak". Kb. fél órát lehetünk a kis kapszulákban, a kilátás gyönyörű, bár esős időben valószínűleg nem olyan izgalmas, de szerencsénk volt, az időjárás kedvezett nekünk, messzire elláttunk. Kicsit sajnálom, hogy éjszaka nem mentünk vissza, az is fantasztikus lehet. A London Bridge és a Piccadilly Circus volt a legérdektelenebb a számomra, a Tower és a Tower Bridge már annál izgalmasabb. A híd lábánál lévő Starbucksban olyan nevet kaptam, amit még soha, pedig legalább fél százat fel tudnék már így is sorolni, de "Victory a" még nem voltam soha... Igen, így külön, kicsit bizonytalanul odabiggyesztve az a betű :D


Mi nagyszerű? Hogy Londonban a legtöbb múzeum ingyenesen látogatható! A múmiákra már nem volt energiám, de a National History Museum gondoskodott a dínókról :) Mindig is érdekelt a téma, így nem hagyhattam ki, bár elég sötét volt, fényképezni nem igazán lehet, az épület pedig wow! Ami még nagyon tetszett, az a Trafalgar Square a gyönyörű szökőkúttal, a szoborral (sokkal magasabb, mint gondoltam). Pár nappal később ugyanitt Korea Fesztivált rendeztek, a vendég az f(x) volt... Ha ez is összejön, az már mesébe illő lett volna, de nem, lemaradtunk :) Tanulság: foglalás előtt érdemes megnézni a várható programokat! :D Képeken mindig tetszett a kivilágított Royal Albert Hall, s mivel nem volt túl messze, este megnéztük mi is. Csodaszép, az pedig olyan hihetetlen volt számomra, hogy annyi koncertet néztem már, amelyet itt vettek fel, most pedig ott állok előtte. Londonnal kapcsolatban egyébként végig ez volt az érzésem: felfoghatatlan, hogy minden karnyújtásnyira van, minden igazi, amit eddig csak TV-ben láttam. Ha egyszer eljutnék Amerikába, mi lenne ott velem? Csak kapkodnám a fejem! :D


Másnap kiutaztunk a városból Reading irányába. Leesett az állam Windsorban a kastély láttán. Ide egyszer még vissza kell jönnöm, belülről is látni kell, de most nem volt idő a szokásos angliai sorbanállásra. Gyerekes szülőknek tipp: a környéken Legoland is van! :) Szerdán megint Londont vettük jobban szemügyre, de közben sikerült magam felhúzi valamin: a vasútállomáson kiépítettek egy tökéletes beléptető rendszert, csak ezeken keresztül lehet a vágányokhoz jutni, de ha esetleg a csúcsidőn kívülre szóló jegyedet lecseréled olyanra, amivel bármikor utazhatsz, akkor szerintetek hogyan kell átmenni a kapukon? Nem, nem nyílik ki vele semmi, hanem keresni kell valakit, akinek bemutatva a jegyet beenged minket, de ezt magamtól kellett volna tudni. WTF? Ha nincs ott, akkor lekésed a vonatot. Nem értem a logikát: ha már adnak másik jegyet, akkor az miért nem működik? Ha van egy jó és drága rendszer, akkor használjuk már! Nem? :) A vasútállomásnál egyből lemehettünk a metróba, s bár gondolkodtunk rajta, hogy a busz talán jobb opció lenne a hamarosan kezdődő sztrájk miatt (mindenki az utolsó órában akart még gyorsan utazni), de bevállaltuk. Sajnos már nem emlékszem, hogy hol váltottunk vonalat, de attól mélyebb helyet még nem láttam: több emeleten keresztül csak mozgólépcsőztünk, a tömegben többen kétségbeesetten szaladtak, már csak azt vártam, hogy kötelen leereszkedjen pár fekete ruhás, maszkos ember :D Az egész pedig olyan volt, mintha egy akciófilmben jártunk volna. Mi pont befejeztük az utazást pár perccel a sztrájk kezdete előtt, de sokan még akkor váltottak metrót, velük nem tudom mi lett végül... :D
Másnap már azt sem tudtam megnézni, hogy maradt-e elég pénz az Oyster kártyán a buszra, mert az egész metrót lelakatolták. Mivel várni kellett, ezért beültünk a legközelebbi kávézóba, ahol feltűnően mosolygós és kedves volt mindenki. 10 percig készítették ketten (!) a lattémat, addig volt idő felfedezni, hogy egy egyház épületében voltunk :D Itt szóltam el magam: "eddig minden rendben volt és jól sikerült". Onnantól kezdve csak jöttek és jöttek a problémák: a sztrájk miatt fél órát késő busz, baleset miatt (is) lépésben haladtunk csak az autópályán, de a kedvencem a Stansted repülőtéren történt.


Itt eleve három parkoló van, attól függően, hogy meddig marad az ember, innen buszjárat szállít mindenkit a repülőtérre. Azt hittem, hogy a debreceni átvizsgálástól rosszabb nincs (ott aztán komolyan veszik a munkájukat: mindent kipakoltatnak, cipőt, szandált le kell venni, zsebkendő sem maradhat a zsebedben, megkóstoltatják veled a bébiételt, ha semmi fém nincs rajtam, akkor is besipol a fémdetektor és jól letapogatnak stb.), de itt egy hatalmas tömeget rendeztek úgy, hogy egy dolgozó egyesével vitt minket a szalaghoz. Már itt elment sok idő, de utána persze megláttam a boltokat... Hatalmas területen található rengeteg étterem, bolt: MAC, BareMinerals, Benefit, Chanel, OPI, Boots, The Body Shop stb. Nem gondoltam, hogy itt nem kellene annyira nézelődni, mert a kapu bizony a közelben sincs. Az éttermeknél láttuk, hogy nagy tömeg áll és vár valamire. Hamarosan le is esett, hogy mire: vonatra! Három percenként jár a kocsi, de egy örökkévalóságnak tűnt, mert alig sikerült befurakodnunk magunkat, de muszáj volt, mert az idő vészesen fogyott. Már majdnem ott voltunk, amikor az alagút közepén megállt a kocsi és 10-15 percig sehova nem mozdultunk. Annyi ember olyan pici helyen, egy sötét alagútban... Ha addig nem volt klausztrofóbiád, ott biztos lesz. Nagy nehezen csak kinyílt az ajtó, bőrönddel futás, emeleteket megmászni, eljutni a -természetesen- legtávolabbi kapuhoz (99! volt összesen)... Elvették végül a táskánkat "nincs már hely az utastérben" címmel, akkor onnan kamerát, tabletet, mindent kipakolni, futás tovább a géphez.... Utána esett csak le, hogy túl komolyan vettük, ez ott mindennapos dolog, úgyis később indul a gép. Mindegy, én eldöntöttem, hogy legközelebb kisebb reptérre szeretnék menni vagy inkább nem is repülök, ha lehetséges :D Most már vicces persze, de ott abban a fél órában pánikoltam ám rendesen...


Viszont minden jó, ha jó a vége, épségben megérkeztünk, a visszaúton élveztük, hogy az ablak mellett ültünk és fotózhattunk kedvünkre, ha már a kamera amúgy is a kezünkben volt. A minap visszanéztem az instagramon (instagram.com/ohmybrushblog) az elmúlt pár hónap képeit, ami boldoggá tett, mert emlékeztetett arra, hogy magamhoz képest milyen sokat utaztam most idén, találkoztam a családommal, szép helyeket láttam. :) Ha pedig még egyszer visszamehetnék Angliába, akkor a képzeletbeli bakancslistám már kész is van, hiszen olyan sok dolgot és várost szeretnék még látni: a vadregényes Skócia, a titokzatos Stonehenge, kisebb és nagyobb városok, London ezer arca, hiszen most csak pár nevezetességre volt idő, de mennyi minden van még stb.! :)

Hogyan telt ez a nyár? Utaztatok valahova? Hova szeretnétek a közel (vagy távol) jövőben mindenképp eljutni? Én Párizst és Koreát nagyon szeretném látni a saját szemeimmel, s bár utóbbi kb. esélytelen, de Franciországot remélem, hogy egyszer szintén kihúzhatom a listámról :)


2 comments:

  1. Nekem London sok(K) volt. Pedig a Heathrow-ról a metro közvetlenül bevitt és hozott, ilyen vonatozós buszozós dologba bele se fognék az idegbajosságommal :) Nem bírom már úgy a tömeget sem, mint amikor Pesten laktam... Nagyon durva, juniusban, októberben, ugyanaz volt.
    Nagyon szép, nagyon más, megéri egy hosszúhétvégére elmenni, de nekem egy rendes 10 napos nyaralás Londonban nem lenne kikapcsolódás :(
    Vannak szerzemények?

    ReplyDelete
  2. Wonderful photos dear, super awesome structures and history. Loved it.
    http://naturelbellefemme.blogspot.com

    ReplyDelete