OhMyBrush.com

Find what you really need and understand the ingredients: product reviews with detailed text and pretty pictures, focusing on fair and acne prone skin.
Discover the best and newest budget proof Korean skin care and makeup products, learn more about the secret of Asian women! This is a whole new world!
The picturesque country of tulips, windmills and good cheese. Living in the Netherlands as a foreigner, getting to know the Dutch, a different culture and their way of life.
Welcome to the world of Ebay! Once you enter, you can never leave! Best finds, wishlists, tips and more: because we all love inexpensive and good stuff!
Find what you really need and understand the ingredients: product reviews with detailed text and pretty pictures, focusing on fair and acne prone skin.
Discover the best and newest budget proof Korean skin care and makeup products, learn more about the secret of Asian women! This is a whole new world!
The picturesque country of tulips, windmills and good cheese. Living in the Netherlands as a foreigner, getting to know the Dutch, a different culture and their way of life.
Welcome to the world of Ebay! Once you enter, you can never leave! Best finds, wishlists, tips and more: because we all love inexpensive and good stuff!

Thursday, March 19, 2015

10 Dolog, Amit Nem Értek A Hollandokkal Kapcsolatban 3. rész

Ismét eszembe jutott 10 furcsaság Hollandiával és a hollandokkal kapcsolatban, így jöhet a harmadik rész és egy új poszt! :)




1. Telefonálás
"Kovács Péterrel". Ha úgy telefonálnánk, mint a hollandok, akkor Kovács Péter így fogja kezdeni a beszélgetést, ha valaki felhívja. Vagy "Petivel", ha ismeri a számot, s még akkor is, ha a szülei, testvérei hívják. Igen, a hívott fél mutatkozik be először nem hivatalos esetekben is, ami nekem a mai napig furcsa, hiszen nem ehhez voltam szokva. Pl. a testvéremnek nem tudnék bemutatkozni telefonban, mert minek? Főleg ilyen odavetett formában: "Vikivel". Semmi helló, semmi cicázás :D

2. Jövő vagy múlt hét?
Ebből voltak már problémáim... Szombaton már úgy beszélnek, mintha elkezdődött volna az új hét "ezen a héten majd ezt meg azt csinálok", de a következő hétre gondolnak... Kedden megkérdezték, hogy tudok-e menni következő héten szerdán. Mentem. Az utána következő hétre gondoltak... Azóta csak dátumokban tárgyalok hollandokkal, az a biztos :D Viszont azért is furcsa, mert a hollandok hetekben gondolkodnak: "a 32-ik héten megyünk nyaralni". Ezt naptár nélkül nem tudnám fejben tartani, szóval én maradok a hónap és nap verziónál, a hetet meghagyom nekik. 

3. Riadó!
Ó, a kedvencem... A mai napig meglep egy pillanat erejéig, de képzelhetitek, hogy mit éreztem, amikor költözés utáni valamelyik hétfőn megszólalt a sziréna! Nézek körbe magamon, de senkit sem érdekelt, hogy kitört a háború, vagy ki tudja, hogy mi történt, de szól a sziréna!!! Elfelejtettek szólni, hogy minden hónap első hétfőjén délben megszólal gyakorlásként. Ha nem ilyenkor történne, akkor pedig be kell zárkózni a házba, majd be kell kapcsolni a TV-t. :D Ez a holland verziója az "üljön át egy másik járműbe" üzeneteknek.

4. Mosdókagyló a hálószobákban???
Nem tudom, hogy más országokban is divat-e, de én itt láttam életemben először olyan szobákat, amikben mosdókagyló is volt. Vicces, mert mindig a fürdőszobához legközelebbi szobák ezek. Miért nem lehet fél métert sétálni a fürdőig? Nem értem. Nem minden házra jellemző, a régebbiekre abszolút nem, inkább csak az újabban épültekre.

5. Hol a vezeték?
Kb. 2 évbe telt, mire észrevettem, hogy itt bizony nincsenek vezetékek! A kábelek a föld alatt mennek, így nincsenek oszlopok, szebb az utcakép, az biztos, viszont kellemetlen, amikor szerelni kell valamit... :p Talán ez az oka a sok macskaköves útnak? Azokat könnyebb felszedni és visszatenni? Hmm...



6. Túl komolyan csak egy dolgot vesznek...
A hollandok lazán veszik a dolgokat, kivéve ha fociról van szó. Pár hónapja jelentette be az egyik internetszolgáltató, hogy az Ajax-ot (egyik legnagyobb focicsapat) szponzorálják majd 2015-től. Ennek az lett az eredménye, hogy fél Hollandia kiakadt, rengetegen pedig átmentek egy másik szolgáltatóhoz emiatt. Pasik... :p Mert biztos nem a nők voltak ennek a hátterében :p

7. Pasik...
Ha már itt tartunk, akkor az északi férfiakról is beszéljünk egy kicsit! Azt már mondtam, hogy itt a nők kiharcolták maguknak az egyenjogúságot, ami azt jelenti, hogy senki nem nyitja majd ki nekünk az ajtót, az összes pasi előttünk fog bemenni, nőnapról még csak véletlenül sem hallottak (pedig nemzetközi ünnep :p ), ez teljesen okés itt. Viszont az sem valószínű, hogy odamegy majd hozzád valaki, mert ismerkedni szeretne, italra inkább te hívd meg, s egyébként is, inkább kezdeményezz, udvarolj te, mert különben nem lesz itt semmi! ;) Az angolban is ott van a "going Dutch" kifejezés, ami azt jelenti, hogy felezni kell a számlát pl. a randin, ami azt sugallja, hogy régen sem volt ez másként.
Viszont a holland pasikat megáldotta a természet minden jóval külsőleg (és szerintem belsőleg is, a fenti dolgokat kivéve), megéri megvenni azt az üveg sört! :D (Nem, mi nem így ismerkedtünk meg! :p Mások tapasztalatával ékeskedem most). :)

8. Biztosítás mindenre.
Hollandia az egyik legnagyobb piac, ha biztosításokról van szó: a hollandok többsége duplán, akár triplán is biztosítva van egyes dolgokra az elemzések szerint. Ez egy unalmas téma, csak akkor írok róla, ha külön kéritek, de a lényeg: itt olyanért is fizetni kell, amit mi magyarok el sem tudnánk képzelni. Általában olyan dolgokról van szó, amik talán majd egyszer az életed során megtörténhetnek, ezért előre bebiztosítod magad (pl. ha lerobban az autód és nincs szerződésed céggel - éves díj, a kutya sem fog segíteni). Vagy pl. a WA biztosítás, amit akkor használnak fel, ha pl. vörösborral leöntik a barátjuk kanapéját, összetörnek egy vázát és hasonlók. Bizony, itt a barátság is üzleties tud lenni.

9. *****
Nyomdafestéket nem tűrő gondolataim vannak, amikor a hollandok hozzák a formájukat... Valamiért itt teljesen elfogadott, hogy az emberek megállnak a bolt bejáratánál pletykálni, senki se ki, se be, ha szólsz, akkor bambán néznek rád, nem értik, hogy mi van. A mozgólépcső elején kell megállni a táskában kutatni, nehogy bárki elférjen melletted. A kasszánál szinte kilök a sorból az utánad következő, mert ő van soron, de az előtted lévő még mindig az eladóval cseveg nagy nyugodtan, a cuccodhoz nem férsz hozzá. Vagy pl. a minap: bicikliúton jövök le a leejtőn, két ember beszélget az alagút végén, csengetek, de csak bámul, hogy ugyan mi a bajom van. Se megállni, se kikerülni nem tudom, mert nincs hely, de én vagyok a hülye, hogy biciklizni merek ott, ahol ők megbeszélnék, hogy milyen idő van aznap... A vérnyomásom most fel is ment :D A lényeg: nagyon nehéz lenne nem a legrosszabb helyen megállni, kilökni a másikat a sorból és hasonlók?
(Ráadásul Hollandia nem olyan "tágas", mint Magyarország: fele akkora országban majdnem kétszer annyian élnek, nincs hely ilyen viselkedéshez...)

10. Iskolába járni jó!
A könyv ingyen van, de nem kell hazavinni, cipekedni. Reggelente derül ki, hogy milyen órák lesznek aznap, ennek értelmében házi feladat sincs, a suli pedig háromnegyed 9-kor kezdődik. Délben haza lehet menni ebédelni (menza nincs, főtt ételt vacsorára esznek csak). Nem kell feleléstől, dolgozatoktól rettegni, bukástól sem, de pl. lehet kérni, hogy egy-egy tantárgyból maradjon még ugyanabban a csoportban (nem osztályok, hanem csoportok vannak) a tanuló a következő évben is. Nem hiszem, hogy sokat tanulnának (jobban mondva ezt merem állítani), viszont az életre nevelik a gyerekeket: annyira jó látni, hogy mennyire nyitottak, bátrak, magabiztosak a kicsik is. A magyar gyerekek akkor sírnak, amikor iskolába kell menni (én elszöktem, annyira utáltam óvodába járni), itt viszont akkor sírnak, amikor hazaviszik őket a szülők. Pár méterre tőlünk van egy iskola, mindig ezen nevetek, ha látom, hogy nem akarnak a gyerekek haza menni :D
Osztályterembe viszont minek a szőnyeg? Főleg középiskolában... Télen biztos szépen nézhet ki, ahogy beviszik a sarat...



23 comments:

  1. Ez egy rettentő klassz összefoglaló volt, nagyon tetszett! Viszont semmi pénzért sem mennék oda lakni hosszú távra! Érdekes, amit az egyenjogúságról írtál... tényleg, ahogy egyre délebbre megyünk, egyre jellemzőbb, hogy a férfiak tartják el a nőket, akik cserébe viszont nem mindig veszik emberszámba őket. Érdekes lehet. Megkérdezhetem, hogy te mivel foglalkozol ott kint?

    További szép napot.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Akik vagy akiket? Nem mindegy.
      Én még mindig az alapvető udvariasság jelének tartom, hogy előreengedik a nőket, de ide tartozik az is, hogy nem állunk meg az ajtóban vagy a mozgólépcső tetején. Vajon ők hogy oldják meg ezt a szituációt? Mert feltételezem, ha magukat nem veszik észre, az azért lehet, mert őket nem zavarja ez a viselkedés. Lehet, hogy ők bekapcsolódnak a beszélgetésbe?:)

      Delete
    2. Hozzá lehet szokni, de persze nekem is jól esik, ha udvarias valaki néha. Így még jobban tudom értékelni :D

      Én nem tudom, hogy tudnak úgy élni, hogy soha nem idegesek... Engem kiakaszt ez a hozzáállás, miért kell másokat ennyire levegőnek nézni, mintha a világ csak róluk szólna... Mindegy, ilyen nevelést kaptak, talán azért nem zavarja őket, ha mások miatt ne tudnak be- vagy kimenni stb. Senki nem siet, ráérősek (kivétel persze, ha autó van alattuk...).

      Delete
  2. Azt hiszem, ehhez én túl laza lennék. :D Az utóbbi két évben voltunk párszor Németországban, nekem már az is túl merev, hát még ez. :-D Ellenben balkán túrán szuper jól éreztem magamat 2 éve. (Románia-Bulgária)
    Az egyenjogúság ezen formája ellen minden zsigerem tiltakozik, hiszen nem vagyunk egyformák, igenis a férfi legyen férfi, és legalább nőnapon hozzon már virágot. :-D Meg a kávémat is nyugodtan kifizetheti, és nem, nem azért, mert én nem tudnám kifizetni. Sőt, még a kabátomat is felsegítheti rám. Ettől még ugyanannyit érünk, de mégis jót tesz mindkettőnknek, hogy én nő vagyok, ő meg férfi, és nem vagyunk egyformák.
    űEz a suli a másik véglet, bár egyértelműen jobb, mint az az idegbaj és gyomorgörcs, amit itt megél egy iskolás. Én gyűlöltem iskolába járni, (elitgimibe jártam, összeroppantott, át is mentem szakközépbe, hiába voltam "okos") alig vártam, hogy leérettségizzek, nem is lett diplomám. Pedig szeretek tanulni, a mai napig folyamatosan tanulok, és tiniként megtanultam -sulin kívül- két nyelvet, mert az stresszmentes volt, jó (magán) tanárokkal, jó (magán)csoportban. A Waldorf nekem tetszik, ha lenne gyerekem, (amit még nem tervezek egyébként :D ), és megtehetném, oda járatnám. Ismerek tiniket, akik odajárnak, és szeretnek nagyon suliba járni. Nem egyformák az elvárások, nagyon egyénre szabott az oktatás, és élvezik a tanulást. Te tanárként mit gondolsz a Waldorfról? Most festeni tanulok, ott is nagyon tetszik, ahogy a mester (tanár) egyesével foglalkozik mindenkivel a saját szintjén, a saját tempójában. Persze egy 40 fős osztályban ezt nem lehet megtenni...

    ReplyDelete
    Replies
    1. Szerintem sem vagyunk egyformák, sőt! Csak nekik (főleg a 30 alatti pasiknak) így, udvariaskosás nélkül kényelmesebb, meg ha nem hiányzik a nőknek, akkor minek? Az közbejátszik szerintem, hogy itt az átlag nő 2 méter és/vagy igen "nagydarab", erős csontozatú, nem az jut nekem sem eszembe róluk, hogy hú de törékenyek :D Engem otthon mindig kinéztek a magasságom miatt (178 cm), itt sokszor kicsinek érzem magam. Ezt imádom, nem tagadom :D

      Én is szerettem nagyon tanulni, de engem is tönkretett a főiskola. Hány év diplomáztam már, mégis visszatérő rémálmom, hogy nem sikerül az utolsó vizsgám és soha nem kapok így diplomát... A magyar oktatási rendszert nagyon nem tudom értékelni, mert elavult, bár szerintem régen sem volt hatékony... Az újítások meg nevetségesek, ha vannak egyáltalán. A Waldorf számomra a másik véglet. Érettségiig ok, de a felsőoktatás nem erre épül hátrányban lesznek a gyerekek. Legalábbis mindig ez járt a fejemben, ha a Waldorfra és társaira gondoltam.

      Delete
    2. hm most hogy így mondod, én is többször álmodtam már hasonlót :O durva, hogy mennyire megmarad ez az emberben...

      Delete
    3. Nekem is évekig visszatérő rémálmom volt, hogy megbukok az érettségin. A húgom meg az egyetemen vizsgaidőszakban egy idegbeteg zombi volt...

      Delete
    4. Viki, hát mi lenne ott velem, a 156 centimmel? :D :D

      Delete
    5. Akkor nem vagyok ezzel egyedül :( Ha még azoknak is rémálma van, akik szerettek tanulni...

      Hú, a 156 centi annyiból jó, hogy leárazáskor tuti találsz a méretedben ruhát, cipőt :D Én soha, mert mindenki akkora, mint én, a 10 évesnek is 40-es lába van... Bezzeg otthon, mindig találtam akciósan dolgokat magamra :( :D

      Delete
  3. hát érdekesek...én az oktatási rendszert nem értem...persze nagyon jól hangzik, de akkor hogyan értékelik őket? és mi a helyzet az egyetemen? máshol azt olvastam, hogy az óvoda nagyon drága...az iskoláért kell fizetni? vagy teljesen ingyen van?

    ReplyDelete
    Replies
    1. Igen, drága az óvoda (más a rendszer, mert 4 évesen már "iskolába" járnak), de ami még furcsább nekem az az, hogy már kb. 3 hónapos korukban beadják őket, mert vissza kell menni dolgozni. Viszont a kisiskolásoknak meg haza kell járni ebédelni, tehát az anyjuk legyen otthon... Most akkor dolgozzon a nő vagy sem? :D
      Féléves értékelés van, de szerintem inkább tájékoztató jellegű, gimnáziumban vannak negyedéves vizsgák, ha jól tudom. Egyetem.. Jaj a felsőbb oktatás itt annyira bonyolult... Sőt, már a középiskola is. Magam sem értem annyira, inkább nem megyek így bele, de az a lényeg, hogy különböző fokozatok vannak, eldöntheted középiskolában, hogy a reál vagy humán tantárgyak érdekelnek (még latint is tanulnak az utóbbiak..), később megint választani kell, hogy milyen szinten akarsz valamit tanulni stb... A hollandok imádják a szabályokat és a bonyolult dolgokat, ez itt is látszik :D

      Delete
    2. hahh és még sem sipákolnak folyton, hogy nem tudnak igazodni bolognához?

      Delete
    3. :D Még nem hallottam senkit panaszkodni erre vagy az oktatási rendszerre, de tényleg nem tudok sokat erről a témáról.

      Delete
  4. Ez megint nagyon érdekes volt, élveztem! Köszi! :)

    ReplyDelete
  5. Haha, én is megszöktem az oviból, kölyökként ;]

    ReplyDelete
    Replies
    1. :D Annyira utáltam az óvodát... Alig vártam, hogy iskolás legyek (azt már szerettem nagyon) :) Én amúgy a kamion elé szaladtam ki véletlenül, csak azért nem sikerült elszökni az óvodából, elkaptak :( :D

      Delete
  6. Sosem mutatkozom be, ha a saját mobilomon hív valaki mégis ki mást keresne? :D
    Persze ha náluk ez a szokás, inkább legyenek udvariasak :)
    Jaj, ezek a hetek :)
    Az ajtóban állás nem tipikus holland szokás, inkább bunkó. Itthon is tapasztalom. Simán megállnak a közlekedőben, járda közepén.
    Az iskola miatt viszont irigykedem. Mennyivel jobb így, hogy a tanuláshoz kellemes érzések kapcsolódnak, nem az idegesség.
    A vezetékek nagyon praktikusak így a föld alatt, hányszor hallani, hogy a viharban megsérültek a vezetékek, leszakadtak és nincs áram, sőt veszélyes is arra menni? Így azért sokkal jobb, bár a macskakő sem a kedvencem, cipő-és bokagyilkos dolog.
    Imádom ezt a sorozatot :)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Pontosan! :D Persze, vezetékes telefon esetében lehet praktikus volt, de mobilon?

      Köszönöm szépen a kommentet, örülök, hogy tetszett :)

      Delete
  7. Nálunk is van sziréna Dunaújvárosban, minden hónap elején :)

    ReplyDelete
  8. Annyira érdekes ez a sorozatod, imádom olvasni :)
    Oroszlány egy kis Hollandia a 9. pont alapján :D

    ReplyDelete